Nem ez az első természetfotó témájú cikk a blogon, de ez nem csoda, hiszen az egyik legkedvesebb fotótémámról van szó. Eddig is olvashattatok hosszabb élménybeszámolót és részletes leírást a "hogyan készült" részéből, de most hamar a lényegre térek. Mégpedig azért, mert ezúttal készült egy werk videó is, melyben nem csak azt láthatjátok, hogy hogyan tévedtünk el a ködös pusztán hajnalban, vagy miként csináltunk fűtést a -11 fokban, hanem természetfilm jelleggel megmutatom milyen láthatatlannak lenni az állatok között. Olyannyira, hogy még egy meglepetés vendég is tiszteletét tette, de gonosz módon nem árulom el, milyen állat, majd a videóból kiderül! ;)

Ismét Füredi Bernát fotós társammal vágtunk neki az útnak, remélve, hogy az időjárás és a szerencse is kegyes lesz hozzánk. Nos, miután tejködben indultunk el, kissé kételkedni kezdtünk, de szerencsére később kitisztult az idő. Hiába nehéz és utálatos kikelni reggel négykor a  dermesztő hidegbe, máshogy ezt nem lehet. A természet korán kel. 

Ezúttal a ragadozómadarakat vettük célba, ők ugyanis még nagyon hiányoznak madárfotóim közül, de most mondhatni szerencsénk volt. A ragadozó madarak különösen körültekintőek és megfontoltak, így még sötétben el kellett foglalni a lest, hogy még véletlenül se vegyenek észre. Egerészölyveket vártunk főként, de állandó vendégek voltak a citromsármányok, fácánok, szajkók, szarkák és még egy nagy fakopáncs is. Az ölyvek sajnos nem jöttek, viszont volt egy sztár vendégünk, egy kékes rétihéja személyében.

A képek előtt nézzétek meg a werk videót, a szokásos zenés, vlogos, majd természetfilmes stílusban!
És persze a meglepetésvendég, valamint a korszerű fűtés technológia :D!

Most kivételesen kezdjük a főfogással. Kékes rétihéja, tojó (Circus cyaneus).

Fácán kakas (Phasianus colchicus)

Citromsármány (Emberiza citrinella)

Nagy fakopáncs (Dendrocopos major)

Szarka (Pica pica)

 Citromsármány (Emberiza citrinella)

 Fácán kakas (Phasianus colchicus)

  Citromsármány (Emberiza citrinella)

Szarka (Pica pica)

 Citromsármány (Emberiza citrinella)

 Fontos kiemelni, hogy a természetfotózásnak etikája van, a legfontosabb a természet és az állatok tisztelete, illetve nyugalma/épsége. Éppen ezért rendkívül figyelni kell a szemétre, a zavarásra és a lesépítéskor a környezetrendezésre. Igazából a lesezéssel a madarak is jól járnak, hiszen folyamatos etetést kapnak, ami télen rendkívül jól jön. Persze figyelünk arra, hogy magát a lest nyugodt helyen állítsuk fel, hogy az odaszokott madarakat ne zavarják az autók vagy kirándulók. A lesben halkak vagyunk, egyrészt, hogy ne zavarjuk őket, másrészt nekünk sem jó, ha elriadnak.
Mikor a ragadozó megtámad egy kisebb fajt, nem kergetjük el pl. a karvalyt, bármennyire is sajnáljuk szegény cinegét. Ez az természet rendje és a ragadozómadarak (ahogy más állatoknál is) a természetes szabályzók. Tiszteletben kell ezt tartani és elfogadni, ahol kis madarakat etetünk, ott előbb utóbb ragadozó is lesz.

 Köszönöm, hogy elolvastad a cikket, ha tetszett oszd meg mással is, vagy nézz be az Aquila Photo Blog közösségi oldalaira is: Facebook, YouTube, Instagram, 500px.