A camera obscura-tól a DSLR-ig
• Manapság fényképezni nagyon egyszerű. Elővesszük a telefont, rábökünk a képernyőre és kész is. Jelenleg ez a legegyszerűbb módja ennek, függetlenül attól, hogy igazán fotózásra nem alkalmas. De nem volt ez mindig így.
Nem is gondolnánk, de a fénnyel való képalkotás technikáját, azaz a camera obscurát, már Kr.e. 900 körül is ismerték az arabok. Ez eredetileg nem volt több vásári látványosságnál, mivel magát a képet nem tudták rögzíteni. Az ezüstsók felfedezése, mint fény érzékeny anyag már nagy előrelépés volt, hiszen a kép megmaradt. Ennek használata széles körben elterjedt a 17. századi művészek körében. Azonban komoly problémát jelentett a hosszú megvilágítási idő (ami akár 20 perc is lehetett). A megoldás az objektív volt (optikai lencsékből álló rendszer). A magyar Petzval József fejlesztette ki az első igazán jó megoldást: a 149 mm-es gyújtótávolságú összetett lencserendszer a megvilágítási időt a másodperc töredékére csökkentette.
A klasszikus értelemben vett fotográfiáról azonban csak 1839. augusztus 19-étől beszélünk, amikor Joseph Nicéphore és Louis Daguerre találmányát bemutatták a francia Akadémián. Ezt a napot tekintjük a fényképezés megszületésének. Innentől kezdve a fotózás technológiája rohamos léptekben kezdett fejlődni.
A celluloid film, illetve az első, amatőr- és hobbifotósok számára gyártott fényképezőgép piacra dobásával (1888), megkezdődött az új iparágra szakosodott cégek megjelenése, mint például a Kodak. A cégnek köszönhetően a fényképezés az átlagembereknek is elérhetővé vált és több szabvány is az ő nevükhöz fűzödik (filmkocka méretek, fényképezőgépek).
Az első színes kép
Az első színes képet az angol fizikus James Clerk Maxwellkészítette 1861-ben
Petzval József objektívje
A technológia fejlődése
1959-ben a Nikon Coroporation piacra dobta a Nikon F típusú gépét, ami bevezette az F-bajonettet. Ennek lényege, hogy egy sztenderd csatlakozás van az objektív és a gépváz között, így könnyen cserélni lehet az optikákat. Ennek az újításnak akkora sikere volt, hogy hamarosan a többi gyártó is F-bajonettel látta el a termékeit.
Digitális technológia
A videotelefonok kifejlesztésén fáradozó AT&T Bell Laboratories, a kutatások számos „melléktermékének” egyikeként, 1973-ban előállította a világ első digitális fényképezőgépét, melyet az általuk kifejlesztett CCD-vel szereltek fel. Bár a technológia már létezett, a digitális gépek jó pár évig még nem terjedtek el ezután sem, hiszen minőségben és használhatóságban még jóval az SLR gépek mögött voltak. Eleinte a kisebb kategóriákban vált népszerűvé, majd fokozatosan tört előre, egészen a tükörreflexes fényképezők világába.
Napjainkra már teljesen kiszorította a digitális technológia a filmes gépeket. Költséghatékonyságuk, tudásuk és az általuk nyújtott komfort érzet (azonnal látható a kép, lehet kísérletezni anélkül, hogy több tekercs filmet kéne kifizetni, különböző szoftveres újítások) verhetetlen az analóg gépekkel szemben. Továbbá azt is elmondhatjuk, mára a minőségük is elérte azt a szintet, hogy nem kell kompromisszumokat kötni.
A digitális gépek előnyeit hosszan lehetne sorolni, azonban ,mint mindennek, ennek is vannak hátrányai. Régen a fényképezés jóval drágább volt és időigényesebb, több macerával. Igazán csak az fotózott, aki értett hozzá és kellő elhivatottsága volt. Megjelentetni fotót pedig csak az igazán profik tudtak.
Ma azonban kissé felhígult a dolog. Mindenki fényképez manapság és az internetet, főleg a közösségi platformok tele vannak zavarba ejtően rossz minőségű képekkel. Persze ez ugyanakkor hatalmas lehetőség az olyan amatőr fotósok számára, akiknek még nincs szakmai elismertségük, azonban elhivatottan és komolyan fotóznak!
Így mindenképpen elmondhatjuk, hogy egy zseniális újításról van szó!