2018. aug 27.

Újhold a Tátrában, kissé barátságtalan fogadtatással

írta: AquilaPhotoBlog
Újhold a Tátrában, kissé barátságtalan fogadtatással

header.jpgFelvétel: Szabó Roland (Drón)

 

Akik szokták bogarászni a blogot, azoknak bizonyára nem meglepő, hogy újabb utazás témájú cikk következik. Az Alpok és Írország is törzsvendég itt, ám van egy - eddig méltatlanul perifériára került - vidék, ami még nem kapott helyet. A Tátra! Igaz, ez nem volt túl meglepő a cím után, de ez a hely is megérdemel egy méltó bevezetőt!
A lengyelek vendégszeretetére a cikk végén visszatérek néhány tipp társaságában, hogy mire figyeljen oda az, aki legközelebb erre jár.

A magyar Light & Magic Academy csapatához (interjú/tippek a videóban: 10:26) csatlakozva indultunk el Zakopane felé a Magas-Tátárba, nemcsak szép nappali, hanem éjszakai tájfotókban is reménykedve, hiszen az újhold miatt a tejút fényét ilyenkor semmi sem zavarja. A cél a Morskie Oko nevű tó volt. Ekkor még azt hittük minden simán és a tervek szerint fog alakulni... Azt hittük.

A csapat: Bakos Gergő, Bacsa Dávid, Bognár Gergő, Tomka Mihály, Magyar László, Szabó Roland

VIDEÓ
Mielőtt tovább olvasol lesd meg a túráról készült werkfilmünket, amiben többek közt
gyönyörű drón felvételekkel mutatjuk be a tájat és azt is,hogy mivel kellett megküzdeni fotózás közben.

 

Ahogy láthattátok a Tátra az időjárás ellenére is magáért beszélt és megért minden küzdelmet, de azért az első napból még többet ki lehetett volna hozni a kempinges fiaskó nélkül, hiszen az erdő iszonyú misztikussá változott, ahogy ráült a felhő és néha kibukkantak a hegycsúcsok (videó: 1:29).
Azonban a végcélnak kitűzött Morskie Oko-nál már kaptunk némi kárpótlást, a naplemente fényei az ormok körül keringő felhőkkel járták drámai táncukat. Jó, ennél a mondatál talán megszaladt kicsit a giccsszűrő, de ott, élőben tényleg valami hasonlót éreztem. ( videó: 4:08)

kodos_hegycsucs.jpg

dsc_7678.jpg

 

Miután sikerült szállást, jobban mondva alvóhelyet szerezni (5:51), felpillantottunk az égre, vajon a délutáni kulimászból előtűnnek-e a csillagok. Meglepődve konstatáltuk, hogy oszlik a felhőzet aztán egy félóra múlva olyan tiszta volt az égbolt, amire abszolút nem számítottunk. A gyakorlatilag nulla fényszennyezés miatt, szinte „ordított" a Tejút az égen. Szabad szemmel is bőven látszódott, a gépek szenzorjain pedig pláne.
A táj olyannyira sötét volt, hogy a szem se nagyon tudta megszokni. A fejlámpa fénye volt az egyetlen, ami segített, hogy ne essünk bele a tóba, csak... félig. (6:48)

tejut3_2.jpg

 

 Ezután elégedetten tértünk vissza priccsünkre, és próbáltunk nem felébreszteni mindenkit a nyikorgó ajtóval. Az ilyen éjszakai fotók azok, amik mindig zsákbamacskák bizonyos szempontból. Ott helyben, a gép kijelzőjén csak nagyjából lehet sejteni, hogy milyen is lett a fénykép, de a valós végeredményt otthon, monitoron látni. Persze ez alapvetően mindig így van, de asztrofotók esetében különösen, mivel az utómunkán is nagyon sok múlik. Én például egészen a cikk írásáig (amikor is újralapoztam a képeket) azt hittem nem lett egy értékelhető Tejút fotóm sem, aztán mégis találtam, amit érdemes volt kidolgozni.

Másnap...

 4:30, nézzünk ki az ablakon lehet-e látni a napfelkeltét!

 Spoiler: IGEN! Az időjárás megszánt minket, mondván: "Nah, nesztek meresszétek a szemeteket...!" és olyan tiszta napfelkeltét meg ködös tófelszínt pörkölt az orrunk alá, hogy hamar magunkhoz tértünk a hajnali kómából. (7:08)

hajnal_hegy2.jpg

hajnal_hegy_orom_k.jpg 

 Miután sikerült elkapni ezt a néhány percet, amíg a felkelő nap fénye megfesti a hegyormokat, reggeliztünk majd elindultunk lefelé. Igaz, nem jutottunk sokáig, mert a párolgó patak és az egyre erősebben tűző nap egy eposzi ködös, fátyolos látványt eredményezett, ami mellett esélytelen volt elsétálni! ( videó: 9:16)

bw_fenyo_ort.jpg

ezusterdo.jpg

 

 Még lejjebb érve pedig besunnyogtunk az erdő mélyére, mert ez környezet
egészen más lehetőséget rejt! Már-már mesebeli hangulatot sikerült megörökíteni.erdo_2k_3.jpg

 

Aki ideutazik a jövőben az vegye figyelembe az alábbiakat!

Térjünk vissza a címben szereplő, kissé kellemetlenebb tapasztalatokra. Először is szeretném leszögezni, hogy nem megsérteni akarom lengyel testvéreinket, sőt általánosítást sem kívánok levonni, hiszen a túravezetők ezen épp úgy meglepődtek (annak ellenére, hogy évek óta járják a Tátrát), mint én.

Ha lovaskocsit vesztek igénybe kérdezzetek meg több kocsist is az árak miatt!
Először ott néztünk furán, mikor a felfelé vezető út egy szakaszát lovaskocsival terveztük megtenni, de a kocsis (aki két számot nem tudott elmondani angolul és a tenyerébe rajzolt) egy szokatlanul magas árat mondott. Mivel esett az eső, sok cuccunk volt és - igazából ez döntött - irdatlan késésben voltunk, így elfogadtuk az ajánlatot. Másnap, mint kiderült, a többi kocsis jóval olcsóbban intézte a fuvart. Innentől világosan látszott, hogy az előző koma remekül kihasználta a szorult helyzetünket, amire persze mondhatjuk, hogy üzlet, de azért érezni, hogy hol a baki.
UPDATE: egy kommentelő kolléga kiegészített, miszerint érdemes itt megpróbálni alkudni!

A Szałasiska - Pole namiotowe kempingben csak hegymászók szállhatnak meg.
A kemping egy lankásabb hegyoldal volt, ahol több mint 40 sátor várta a fáradt túrázókat (legalábbis azt hittük). Mondanom sem kell, hogy a többsége teljesen üres, foglalható volt. Erre jött a tulaj és igazán szimpatikusan, ingerülten közölte, hogy "Get out from here!!", magyarán húzzatok/takarodjatok innen! Arra hivatkozott, hogy a kempingben csak hegymászók lehetnek, mindenki más tisztuljon! Nem értem mi kifogása volt néhány plusz fizetővendég ellen, de még ez sem lett volna olyan gáz, ha nyugodtan odajön és elmondja, hogy "Srácok bocsi, ez a kemping csak mászóknak van fenntartva stb...", de ehelyett konkrétan ki lettünk dobva.

Ha a Parking Morskie Oko - Palenica Białczańska-ban hagyod a kocsid, figyelj rá, hogy minden MEGKEZDETT nap számít. Tehát, ha te összesen 15 órát töltesz ott, de az átnyúlik a következő napba, két teljes napot kell fizess!
Másnap indulnánk hazafelé, gondolván, hogy minden kihívást magunk mögött hagytunk, de még a parkolóból sem jutottunk ki. Érkezésnél napi jegyet váltottunk, de jegyet a csapatunk két kocsija közül csak az egyik kapott. Laciék kanyarodnának ki, mikor is kiderül, hogy még egy napot ki kellene fizetni (az autók nem álltak a parkolóban 24 órát sem), mert minden megkezdett nap számít. Mutatja a parkoló éber őre, hogy ide van írva... lengyelül, szólni persze senki nem szólt behajtásnál. A dolog odáig fajult, hogy már ugráltak a kocsi elé a lengyel kollégák meg ököllel ütötték a motorháztetőt...
Persze, lehet erre azt mondani, hogy mit tehetnek ők arról, hogy nem tudsz lengyelül, de legyünk őszinték... Egy turizmus frekventált helyen, ami a szolgáltatásról szól, ki ne érezné magát átverve egy ilyen szituációban?

Azért volt ez nekem csalódás kicsit, mert én úgy mentem oda, hogy "Lengyel Magyar két jó barát...", de inkább azt éreztük, hogy azt kommunikálják: húzzunk már innen!
Azonban még egyszer hangsúlyozom: ez nyilvánvalóan nem általános jellemző, csak nem volt szerencsénk az itteniekkel. Ilyenekre itthon is volt már példa, de nem árt, ha az ember ezzel tud számolni utazás előtt!

 

 De ne negatívan zárjuk a cikket!  Lessétek meg a többiek fotóit is, hogy ők hogyan látták mindezt a saját kamerájukon keresztül! :)

 

Bakos Gergő

 

Bacsa Dávid

 

Tomka Mihály

 

Magyar László

 

Bognár Gergő

 

Aki teheti feltétlen látogasson el a Tátrába, mert iszonyú szép hely, mondom ezt úgy, hogy most voltam először és gyakorlatilag alig láttam belőle valamit, még...!

 

Ha szereted az utazós cikkeket és videókat, akkor van egy jó hírem ugyanis a következő állomás Amerika, Kalifornia lesz! ;) Kövesd az Aquila Photo Blog oldalait, hogy ne maradj le Los Angelesről, San Francisco-ról és a Yosemite-ről sem!

Facebook, Instagram, YouTube

terkep_v3sneek_rendes.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá

youtube utazas természet táj werk